A Giovanni klán tisztes, finom és jó modorú. Hihetetlenül gazdagok. Származásuk a reneszánsz előtti időkig vezethető vissza, egy gazdag kereskedőcsaládig. Még mindig fenntartják eredeti otthonukat Velencében, egy ezeréves loggiában [loggia, olasz = itt árkádsoros kereskedőcsarnok] a belvárostól nem messze. Nincs más klán, mely ilyen látványosan szerény és alázatos lenne. És nincs más klán, mely így elrejtené istenkáromló titkait. A szóbeszéd szerint a Giovannik pénze megrontotta a családot, és a velenceiek unalmukban a szellem-idézéshez fordultak. Meglepően, a család alkalmasnak bizonyult a halottakkal való kereskedelemre is. Újdon-sült képességük felhívta magára egy elfelejtett Antediluvian, Cappadocius figyelmét. A vámpír végrehajtotta az ölelés szertartását a család fején, Augustus Giovannin. Cappadocius mély érdeklődést mutatott a halál iránt, s a Giovanni család ölelése a vámpír tudását volt hivatott növelni a halálról, és arról, ami mögötte van. A terve jól működött, bár máshogy, mint Cappadocius tervezte. Augustus a gyilkos és zsoldos meglátta a lehe-tőséget, hogy megszerezze nemzője hatalmát, és meg is szerezte, majd levadászta és megölte Cappadocius összes leszármazottját. Miután megitta Cappadocius vérét a Harmadik Generáció tagjává vált és megalapította saját klánját, a Giovanni klánt. A Káiniták megrettentek, s egy évszázadon keresztül üldözték és irtották az "Ördögi" Giovannikat. Végül a Giovanni klán kölcsönös fegyverszünetet kötött az újonnan alakult Kamarillával, hogy elkerüljék klánjuk kiirtását. Ez a megegyezés garantálta, hogy a Giovannik nem vesznek részt a Dzsihádban, és nem avatkoznak más vámpírok ügyeibe. Kihasználva, hogy más vámpírok nem sértették érdekeiket a Giovannik csendben folytatták a pénz és a hatalom felhalmozását, s közben tovább gyakorolták a szellemidézés tudományát. A Giovanni klán Csókja más vámpírokkal ellentétben szörnyű kínokat okoz az áldozatnak.