A Kamarilla ősellensége a Szabbat néven ismert gonosz szekta. A kamarilla és a független klánok egyaránt eszük vesztett vadállatoknak, vérszomlyas démonoknak tartják tagjait: A Szabbat minden Vértestvért elbor-zaszt. Míg a Kamarilla klánjai a halandók közt élve kapaszkodnak Emberségük utolsó foszlányaiba, a Szabbat tagjai egészen más világnézetet vallanak.Nem hunyáskodnak meg sem a halandók,sem az öregek élőtt, tob-zódnak eredeti mivoltukban. A Szabbat szerint a vámpírok a legfeljebb táplálkozásra vagy szórakozásra jó halandók felett állnak; hisz nem erősebb a Vértestvérek vére a halandókénál? Nem parancsolnak tán természetfeletti hatalmaknak? kit érde-kel a halandók etikája, ha ő maga halhatatlan, vérivó szörnyeteg? Persze többről van szó, mint hogy mindemki tegye, amit jónak lát: a Szabbat vámpírjai végletesen idegenek, és viselkedésük is ezt tükrözi. A Szabbat vámpírjainak eszük ágában sincs emberek vagy maguk annak tettető Vértestvérek közt élni. Gyűlőlik az embereket és mindazokat, akik nem osztoznak érzéseikben. Magányos élőholt létük ellen lázadnak, vad, nomád hordákban utaznak a rejtett, csendes élet helyett. A Szabbatban nagy hát a feszültség, és ezt a körülötük élők is meg szenvedik. A fennhatóságuk alá került városok a világ legveszedelmesebb helyei, vdságukat talán csak a Szabbat-Kamarilla párharcban élő városok múlják felül. Mexico City, Atlanta, Buffalo, New York, Washington, Detroit, Miami, Montreal mind-mind Szabbat uralom alatt él. A Szabbat városai erő-szakos, robbanékony helyek;mindennapos az emberölés, a rablótámadás, az erőszak. A Sötétség Világában egyre idegenebb utakra tévednek ezek a városok, messzebb és messzebb az emberiségtől. A Szabbat minden várost fenyeget, úgy kúszik be, mint a rák: a békében alvó közösségek csak akkor ébred-nek rá érkeztére, mikor már harci hordák pusztítanak az utcán. Bár nem feltétlenül "gonoszabbak2 a Kamaril-la torz öregeinél, nyílt, fékezhetetlen terrorjuk megfélemlíti és elpusztítja a halandó csordát. A Szabbat egyre inkább fenyegeti a Kamarillát. a Kamarilla rengeteg Ifja csatlakozott az ellenséges szektá-hoz, tiltakozásul az öregek vasszigora, tulajdon helyzetük kilátástalansága ellen. A nemrég még Kamarilla hű városokban hárorú dúl. A Kamarilla Hercegei okkal rettegnek, tulajdon és Vértestvéreik nem-léte forog koc-kán. A Szabbat tagjai nem várhatnak sok jót a Kamarilla városaiban, ha felfedezik őket, azon nyomban végük. Sok Ifjú csak azért vesz részt a Szabbat elleni harcban, hogy kivívja az öregek elismerését - és mert meri elhagyni az ismert rosszat az ismeretlenért. Szokások és szervezet A Szabbat a hűség és a szabadság kettős elvére épül. A felsőbrendő lények, a vámpírok szabadságát nem korlátozhatja senki; mégis hűnek kell maradniuk a Szabbathoz, vagy az öregek ármánykodásai elveszik sza-badságukat. A Szabbat az Ősatyák uralmát utasítja el mindenek felett; a szekta egyik legfontosabb célja a Gyehenna túlélése, megakadozása. Legendák szerint a két alapító klánja, a Lasombra és a Tzimisce megölte alapítóját, és a többi Szabbat vámpír is az ő példájukat kívánta követni - már ha alkalmuk nyílt rá. Belső vetélkedések, hatalmi játékok, ősi bosszúk tépázzák a szektát belülről, és a Szabbat minden megtett két lépéssel egyet csúszik vissza. Nincs egységes vezetzés, hidra ez, ami magát és ellenségeit egyaránt támadja. A Lasombra és a Tzimisce klánok kivételével a Szabbatos vámpírok ellenklánokba, (antitribu) tömörülnek. Néhányan nyíltan sátánisták, pogányok, vagy más elfajzott vallás követői, hogy ezzel is jobban hangsúlyozzák a kötük és ellenségük közt lévő külömbséget. A perverzió és a brutalitás a Szabbat két fő fegyvere, és a szek-ta kíméletlen ügyességgel forgatja őket. A Szabbat magja a "falka", az egy célért harcolók laza szövetsége. A Szabbat falkák nomádok, egyik városból a másikba vándorolnak,halottakat és üszkös romokat hagyva maguk mögött,de az is lehet, hogy végül letele-pednek valahol. Mivel a vámpírok alapvetően magányos ragaozók, hosszú ideig összezárni őket bizony megvi-selő. Szertartások Az Öleléskor a Szabbat vámpírokat elevenen eltemetik társaikat. Ezt követően tíz körmükkel kell kiásni ma-gukat a hideg, néma földből, és mire kijutnak, kevés marad már csak Emberségükből. Szabbatos társaihoz már szörnyetegként csatlakozik, nincs benne semmi az egykori gyenge, nyafogós halandókból. A Szabbat az ellene törő intézmények meggyalázott, eltorzult szokásait használja. A szekta szertartásainak nagy része a katolikus egyház liturgiájából ered. Ilyen például a Vaulderie, az Úrvacsora szentségtelen válto-zata, ahol a vámpírok egymás, egy kehelybe kevert vérét isszák hűségük megerősítésére. A Szabbat tagjai számtalan más szertartást is ismrnek. A tűz, a kigyók, az erőszak és a vér a legtöbben kulcs-szerepet játszik. A tűztánc, a kigyósimogatás, a kínzások, ünnepélyes kivégzések ízelítőt adhatnak ebből. A szertartás lényege a falkatársak közti egység megszilárdítása, hiszen a feszült, harcra kész nem-létmód amúgy a veszekedések melegágya lenne. Hivatalok Minden rendezetlensége ellenére a Szabbat számtalan pozíciót kinál tagjainak. Szinte minden falkában van egy pap, aki a falka szertartásait és egyéb ügyeit vezeti. Az Érsek (a város Szabbat vámpírjainak fele) és a püs-pök (az érsek segítőtársa9 nagy tiszteletnek örvend a Szabbat vámpírjainak lakta városokban. Ezen hivatalok felett áll a Bíboros, aki a Szabbat területi befolyásáért felel; és a Piscus, aki a szekta legfőbb fejének, a Ré-gensnek a tanácsadója. A szekta hadereje a Templomosokból és lovagokból áll (paladinok): ők a Régens, a Priscus-ok és a Bíborosok orgyilkos testőrei. Sok szó esik egy belső szektáról is, a Fekete Kézről, de ez alig-hanem egy félreértés szülötte: a szekta régen ezt a nevet használta.